A Kontra Műhely fiatal művészek és társadalomkutatók együttműködésének elősegítésére létrejött szellemi közösség. Ez az írás a kulturális- és oktatás-politika egy lehetséges irányának felvázolása a fiatal állampolgárok és alkotók szemszögéből, mely a demokrácia, a jogállam és a piacgazdaság rendszeralkotó kereteinek szellemében és a Fiatal művész vagy? Azabaj?! című online gyorsfelmérés eredményeinek felhasználásával készült.
Kultúra és identitás kölcsönös egymásra hatásában az az ideális, ha minden állampolgár szabad alkotója és aktív részvevője az ezeket alakító össztársadalmi folyamatnak. Az érték- és identitásválasztás ugyanis az egyén szabadságkörébe tartozik.
Közérdek és állami szerep
Egy idealizált, tökéletesen versengő kulturális piacon a minőséget a szabad egyén, illetve a társadalmi diskurzus alakítja ki. Az államnak nem feladata az értékválasztás, bizonyos értékrendek támogatása. Noha ez egy tökéletesen soha nem megvalósítható modell, de a közérdek mégis az erre való törekvést követeli meg.
Az állam feladata ebből fakadóan egy diverz, demokratikus, részvételi és szabad kultúra kereteinek megteremtése, egy változatos és versengő kulturális piac létrejöttének elősegítése. Ez az önkifejezés szabadságának feltétele. A kultúrpolitika a jelenleg domináló multikulturális és kozmopolita közegben nem lehet direktív, mint inkább procedurális, azaz a kereteket megszabó. Tehát az állam pusztán a működés kereteit kell, hogy megszabja. A kultúrpolitikának támogatnia kell az autonóm alkotást és új kulturális közösségek létrejöttét. Fel kell hagyni a köztől és a közönségtől elrugaszkodott szemlélettel, lendületet kell adni a minőségről folyó társadalmi vitának. Ezen feladatok elvégzése érdekében a kulturális intézményeknek és döntéshozatali mechanizmusának politikamentesnek és naprakésznek kell lenniük. A naprakészség elősegítésében fontos szerepe van a fiatal alkotók aktivizálásának és bevonásának. Támogatni kell az alulról jövő fiatal kezdeményezéseket, amelyek képesnek érzik magukat megmérettetni a kulturális piacon. Az állam kereteket kell, hogy teremtsen ezen kezdeményezések piacképessé tételéhez.
Mivel a kultúra hatásmechanizmusa, működése hosszú távon érvényesül, ezért nem lehet gyors átalakításokat erőltetni. Dinamikus, de kiszámítható változásokra van szükség, ami egységes és össztársadalmi vitán alapuló kultúrpolitikát feltételez.
Közoktatás
A közoktatás szerepe a kultúra szempontjából kulcsfontosságú, hiszen alapvetően az iskolai évek során alapozódik meg minden ember értékrendje, érdeklődése, ízlése és motivációja. A mai, sokszínű és sokoldalú kulturális környezetben célul kell kitűzni, hogy a közoktatás képes legyen felkészíteni diákjait a tudatos és kritikus kultúrafogyasztásra. Hidakat kell építeni a jelenlegi közoktatási tantervben szereplő értékek és a populáris kultúra értékei között, ezzel téve változatosabbá és aktuálisan hasznosíthatóbbá az ismereteket. Szükség van beavató-foglalkozásokra, melyek kapukat nyithatnak új és/vagy nehezebben elérhető kulturális termékek felé. Az aktív kulturális részvétel elősegítésének és az érdeklődés felkeltésének első lépése, hogy a fiatalok hétköznapi értékei megjelenjenek a közoktatásban is.
Felsőoktatás
A kulturális felsőoktatás zártságát és gyakorlatiatlanságát alapvetően szerkezeti anakronizmusok okozzák. A felsőfokú intézmények nem megfelelően teremtenek hidat a munkaerőpiachoz, hanem izoláltak, a gyakorlati terep felett álló, alapvetően lexikális tudást közvetítő önálló kulturális közegek, amelyek elsősorban önmagukra vagy egymásra reflektálnak, de nem a valós történésekre. A felsőfokú művészeti oktatásban tanulók számára a későbbi munkavállalás szempontjából kulcsfontosságú, hogy tisztában legyenek lehetőségeikkel és a piac realitásaival. A képzéseket tehát nemcsak gyakorlatorientáltabbá kell tenni, de a fiatalokat – a szakmai ismereteken túl – fel kell készíteni az érvényesüléshez nélkülözhetetlen gazdasági, jogi, kommunikációs és akár pályázatírói ismeretekkel is. Továbbá különbséget kell tenni kulturális képzésben a könnyen átadható mesterségbeli tudás és a kreativitás között. Az előbbi oktatható, az utóbbi viszont ápolandó és motiválandó.
A változás érdekében a hallgatóknak sokkal nagyobb érdekképviseletre van szüksége az intézményeken belül. Fontos, hogy az intézmények partnerekként tekintsenek a hallgatókra. Ez segítheti elő, hogy az egyetemek, mint valódi közösségi terek tölthessék be funkciójukat. Az így kialakult közösségek szerepe felbecsülhetetlen, hiszen nemcsak az egyetemek közötti kommunikáció bázisai lehetnek, de az eszmecserék révén erősíthetik az egyéni értékítélet kialakulását, a demokratikus keretekbe vetett hitet.
A kulturális területek szegmentációjának felszámolásához sokkal mélyebb kapcsolatra van szükség a képzési programok között. Ezen túlmenően meg kell teremteni a lehetőséget a művészeti és tudományos képzések közötti kapcsolatok kiépítésére. A szakmailag és piacilag sikeres produkciók multidiszciplináris jellegéből adódóan elengedhetetlen, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt minél több kooperatív programban vehessenek részt.
Intézményrendszer
A kultúrával foglalkozó állami intézmények alapvető feladata a kultúra hozzáférhetővé tétele és a különböző értékrendek közötti kommunikáció és tolmácsolás elősegítése. Ezt mind földrajzi, mind anyagi tekintetben szem előtt kell tartani. A kulturális intézményeknek szélesíteniük kell a tevékenységi körüket. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a kulturális piac mai sokszínűsége mellett feladatukhoz tartozik a kritikus kultúrafogyasztás elősegítése. Ennek függvényében fenntarthatatlan az az alaphelyzet, miszerint a nagyközönségnek kell megkeresnie a kulturális intézeteket. Fordított működésre is szükség van, mert csak így alakulhat ki élő, a realitásokon alapuló kapcsolat a kulturális intézmények és a társadalom között. Ennek érdekében szükség van a kulturális intézményrendszer reformjára, hogy egy befogadó szemléletű, a közönség felé nyitott hozzáállás alakuljon ki, mely segíti a kultúra részvételi jellegét. A jelenlegi intézményrendszer sok szempontból állományában, célkitűzéseiben és struktúrájában idejétmúlt és nem elég nyitott az innovációval szemben, ezért a fiatalok számára egyre kevésbé értékadó. Ezért mindezen intézményeknek növelniük kell mobilitásukat és hozzáférhetőségüket. A fiatalok szempontjából ugyanis kiemelten fontos a kulturális javak digitális hozzáférhetőségének elősegítése, hiszen ez a korosztály elsősorban ilyen módon fogyaszt kultúrát. A kulturális élet budapesti hegemóniáját is ellensúlyozni kell a mobilitás, a digitalizálás, összességében tehát a nyitottság növelésével.
Finanszírozás
A finanszírozás alappillére az átláthatóság. A finanszírozási rendszer kialakítását és a konkrét döntéseket szakmai és társadalmi vita kell, hogy megelőzze. Fenntarthatatlan az, hogy bizonyos intézmények támogatása független azok teljesítményétől. Szükség van a normatív finanszírozási rendszerrel való fokozatos szakításra, a pályázati rendszer fejlesztésére, valamint a direkten demokratikus döntéshozatali módszerek erősebb megjelenésére a kulturális piac változatosabbá tételéhez. Ennek alappillére a megfelelő tájékoztatás a hozzá kapcsolódó szükséges fórumok kialakításával, az oktatásba való integrációjával. A fiatal és még piacképtelen alkotók kiemelt támogatása a paletta folyamatos frissülésének záloga.
Szerzői jogi szabályozás
Mivel az internet egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális életben, ezért a ma használt szerzői jogi rendszer felülvizsgálatára feltétlenül szükség van, amely csaknem minden fiatalt „kalóznak” bélyegez. A szabályozás sok esetben korlátozza a kreativitást és nem ismeri el a kultúra remix jellegét, pedig az alkotás minden esetben már létező kulturális javakra épít és reflektál. Fel kell ismerni, hogy számos intézmény, jogszabály és újraelosztási rendszer korszerűtlenné vagy okafogyottá vált az internetes környezetben. Nem szolgálja a közjót, hogy a köz által birtokolt szellemi termékek és műtárgyak szabad hozzáférését és felhasználását az állam korlátozza. A kulturális diverzitást és az oktatást nagyban segítik az interneten elérhető tartalmak, amelyek jelentős része a jelenlegi szabályozás szerint illegálisan vált hozzáférhetővé. A szerzői jogi rendszer megreformálásával kell elősegíteni, hogy az interneten is elérhető kulturális javak szabadon álljanak a kreatív alkotók rendelkezésére.
Budapest, 2011. április 27.
Kontra Műhely Kultrúra, ifjúság és közérdek című műve Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc szabályainak megfelelően használható fel.
